“Nem tudom mit gondoltam akkor…” Hiei m�r hossz� �r�k �ta k�r�z�tt a v�rosban. Igyekezett minden gondolatfoszl�nyt a hely�re rendezni agy�ban �s meg�rteni saj�t mag�t. Eddig ismeretlen �rz�sek bukkantak fel benne, amiket m�g hallom�sb�l sem ismert, csak elk�pzel�se lehetett mi is j�tsz�dik lelk�ben. – “Ez ironikus.” – �s egy f�lmosoly bontakozott ki arc�n - Hogy lehetek ilyen h�lye… mint azok a szerencs�tlen haland�k. M�gis mi a francot k�pzelek magamr�l. �s �? Mi a j� �letet k�pzel? �s mi a franc van velem? Ez a sz�nalmas embervil�g teljesen elvette a j�zan eszem �s m�r a saj�t racionalit�somban sem b�zhatok. Teljesen elpuhultam… de nem tehetek ellene. Fontos a sz�momra. Az istenit, nagyon is fontos. M�r nem tudom tagadni… magamnak m�gsem hazudhatok tov�bb. El�g volt a sok �ltat�sb�l. Meg kell neki ez mondanom, tudni a kell. Oh, hogy lehettem ennyire bunk�. Mi�rt nem tudok gondolkozni, miel�tt besz�ln�k? Megkeresem, �s v�get vetek ennek a sz�nj�t�knak.”

Gyors l�pteit m�g ink�bb megszapor�zta, �s arra fel� vette az ir�nyt amerre a l�nyt v�lte. K�zben csak az a besz�lget�st hallotta visszacsengeni f�l�be, ami alig p�r �r�val ezel�tt zajlott le � �s a k�z�tt az illet� k�z�tt, akit most oly l�zasan keres.

“Gy�l�ltelek, �s ezt te is tudtad. Nem b�rtalak elviselni. M�r a gondolat is elviselhetetlen volt., hogy mellettem fekszel. Ahogy leveg� ut�n nyitod a sz�d, �s l�gyan omlasz el az �gyon… Gy�l�ltelek, ami�rt ezt tetted velem… Ami�rt ilyen sz�nalmass� tett�l, ilyen tehetetlenn� �s kisz�m�that�v�. Ahogy nyugodtan �s f�lelem n�lk�l k�zeledt�l hozz�m. Elaltattad az �bers�gem �s ezt ki is haszn�ltad. Gyenge lettem �s bef�rk�zt�l az �gyamba.” �l�nken �lt el�tte a k�p, ami nem is olyan r�g j�tsz�dott le.