A f�rfi a d�bbenett�l m�g mindig nem tudott meg sem sz�lalni �s mer�n n�zte a l�nyt. Miliko gyorsan megunta a hossz� ad�ssz�netet �s szem forgatva megszak�totta a csendet.

• �s te mi�rt j�tt�l? Gondolom nem az�rt, hogy minderre f�nyt der�ts. – g�nyol�dott.
• �-�n csak k�rdezni akartam valamit. – mondta zavartan.
• Na akkor k�rdezz!
• A t�n�l… �r Isten a t�n�l… hiszen te n� vagy. – �s csak most esett le neki hogy puc�ran �llt a n� el�tt.
• Na igen. – pironkodott.
• A-Azt mondtad, hogy ideiglenesen is b�r de meg van minden oldva. Mit jelent azt, hogy ideiglenesen.
• Ja? Sz�val ez nem hagyott nyugodni… - mosolyogta el mag�t – Csak annyit tesz, hogy Shuuichi Minamino teste lassan, de biztosan visszanyeri r�gi erej�t.

Mindent elv�gezettnek tekintett, visszatette par�k�j�t fej�re �s a sz�tszaggatott ingj�t egyszer�en visszagombolva, nem t�r�d�tt felrepedt ajk�val.

• Most meg hova m�sz? – k�rdezte a fi�
• Megyek �s ki�lvezem �letem utols� napj�t. – mondta mosolyogja.
• Nem veszed egy kicsit f�lv�llr�l.
• Ink�bb csak re�lisan. - �s �jra mosolyogni akart, de a sz�j�n l�v� seb tov�bb repedt – ���! A francba. – kapta sz�j�hoz a kez�t.

�s Kurama elmosolyodott.

• Most min mosolyogsz? Tudtommal ez a te m�ved. – szurk�l�dott Miliko, rosszul esett neki, hogy ezt ennyire semmibe veszi.
• Eln�z�st. – szabadkozott a fi� de a nem tudta abba hagyni.
• Most m�r t�nyleg el�g, ne akard, hogy kij�jjek a b�ket�r�sb�l. - fenyegette

De Kurama mit sem t�r�dve vele hangos kacag�sban t�rt ki. De j�tt is a megtorl�s. Miloko nagyot l�pve akarta fejbe csapni a neveletlen fr�tert, de ahogy ellibbent megbotlott egy hatalmas betondarabban �s a fi�ra esett. A nevet�s hamar el�lt �s mer�n n�ztek egym�s szem�be. �rezt�k egym�son a meleg, p�r�s lehelet�ket �s k�zeledtek egym�shoz ajkaik, �s finom, puha cs�kot v�ltottak.

• Ne! – suttogta a l�ny halkan, �s a fi� engedte, hogy Miliko elford�tsa fej�t.

Ott fek�dtek egym�s �l�ben a f�ld�n. A l�ny a fi� karjaiban pihent meg. Kurama finoman leh�zta a par�k�t a fejr�l, ami a mellkas�n pihen �s simogatta a l�gy hajat.

Reggel Kurama arra �bredt, hogy t�rsai ordib�lva rontottak be a romos szob�ba. Miliko addigra elt�nt, csak az illat�t �rezte maga k�r�l.

• Ez nem lehet igaz. M�g mindig alszol? �s mi t�rt�nt itt? Na mindegy, nem �rdekes.

�lt�zz! – Utas�totta a fi�t Yusuke – 10 perc m�lva a stadionban kell lenn�nk

A fi�nak rosszul esett a durva �breszt�, de pillanatok alatt mag�ra kapkodta a friss ruhadarabokat. �s id�ben a k�zdelem helysz�n�re �rtek.

• Az�rt sajn�lom, hogy Koenma lesz az �t�dik. Megn�ztem volna, hogyan k�zd Akinari. – hi�nyolta a f�rfit Hiei.
• Neki most m�s dolga van. – gondolkodott hangosan Kurama, de nem volt ideje tov�bb merengeni, hiszen meg�rkezett a Toguro- csapat. �s az els� harcos term�szetesen � volt.