2. r�sz

              -Megv�ratt�l Akane… M�skor ne forduljon el�.

Morajlott fel a s�t�t az er�beli barlang m�ly�n. F�nynek nyoma sincs, csak valamif�le ritu�l�k kell�k��l szolg�l� f�kly�k t�ze lobogja be a gonosz falakat. Szinte fullaszt� az a meleg, p�ras, �gett var�zsf�vek szag�t�l terhes l�gk�r.

Akane szeme gyorsan hozz�szokott a gyatra f�nyviszonyokhoz, �s nyugodt l�ptekkel beljebb s�t�lt a barlangba, �ppen arra, amerre az im�nt sz�l�t v�lte.

              -�h… Elb�v�l� vagy mint mindig… - morajlott fel �jra a m�ly.

A l�ny szeme meg se rezzent, csak fojtatta �tj�t egyre beljebb. K�zben az undor �s a megvet�s magvai kezdtek kics�r�zni lelk�ben. Sz�vb�l gy�l�lte ezt a helyet �s azt a l�nyt is, aki lakhely�re tal�lt itt. Ah�nyszor csak el kell ide j�nnie meg�tkozza azt a napot, amikor �letet kapott ett�l a pokolfajzatt�l. Sz�vb�l k�v�nta saj�t hal�l�t. Mert h�t a hal�l is jobb enn�l a kiszolg�ltatott l�tt�l, ami kiszipolyozza bel�le az “emberi �letet”.

Az emberit, amelyb�l olyan kev�s jutott neki. Egy�ltal�n lehet-e emberinek nevezni azt, amit egy sz�rnyeteg teremtett. Nem �let az ilyen… De mit is tudhat � r�la, hogy milyennek is kellene lennie val�j�ban. Neki csak a sz�nalmas, hideg, ut�latos �s f�jdalmas l�tben volt mindig is r�sze. “Szenvedni sz�lettem… H�t szenvedjek… F�jjon min�l jobban… Marjon bel�m, amilyen m�lyen csak lehet… T�pjen sz�t �s em�sszen el… Adn� az �g, hogy ez t�rt�njen. F�JJON!! F�JJON!… Ez az egy �rz�s jelenti nekem az �letet. Csak ez k�t ide, ez l�ncol meg, �s csak megv�lt�s lehetne a hal�l.“

De m�ra m�r minden rem�nye tovasz�llt. Csak a v�gy maradt meg benne, amely most halov�ny szikr�ja �nmag�nak. A v�gy, ami k�l�nb�z�tt a sz�nalmas haland�k �letf�lt�s�t�l �s �lni akar�s�t�l. Minden �rz�st�l, mely s�v�rogni engedte az embert. � csak rem�nykedhetett a beteljes�letlenben, hogy valamilyen csoda folyt�n �let�t veszti �s hagyja b�k�ben meghalni ez a szem�t. De sorsa felett maga nem rendelkezhet. El kell fogadnia, hogy csak akkor lesz v�ge mindennek, ha Keitaro is �gy akarja. Micsoda f�reg… De nem csak �t, hanem �nmag�t is megvetette, ami�rt nem tud v�get vetni ennek a j�t�knak, hogy csak tehetetlen�l elszenvedi azokat a csap�sokat, amiket a kegyetlen sors m�r r�.

Lass�tott l�ptein, m�g v�g�l meg�llt.

              -M�r megint azon a sz�nalmas r�ten volt�l… Ne is tagadd… �rzem a k�r�k b�z�t a hajadban…

Finom ujjak gabalyodtak a selymes tincsekbe �s a s�t�ts�g lassan form�t �lt�tt. A l�ny m�ly s�hajt hallott nyaka hajlat�ban �s �rezte, hogy a hideg fuvallat megcsapja b�r�t. – Mikor szoksz m�r le err�l a t�lzottan is emberi viselked�sr�l?

Akane ell�pett az alak k�zel�b�l m�sfel� terelte a besz�lget�st.

         -Mi�rt hivatt�l?

         -Ne legy�l ennyire lekezel� Kedvesem… Mutass kicsit t�bb tiszteletet.

�s az el�bb m�g kedvesked� ujjak f�jdalmasan kapaszkodtak bele a barna p�szm�kba k�nyszer�tve ezzel, hogy fel� forduljon, �s a szem�be n�zzen. – Tudod j�l, hogy az urad vagyok, �s csak az�rt nem cs�f�tom el a kis pofik�d, mert akkor nem lenn�l annyira k�v�natos.

Az utols� szavakat alig n�h�ny millim�terre Akane ajkait�l s�gta bele a rezzen�stelen arcba �s teljesen hozz�simult a t�r�keny n�i testhez.

Alapj�ban v�ve Keitaro d�mon l�t�re nagyon is j� ki�ll�s�: helyes, er�s, igazi zs�ner alkat. De Akane egyetlen pillanatra sem felejtette el milyen szem�lyis�g is lakozik benne. Vonz� k�ls� �lnok bels�…

           - De most nem ez�rt h�vattalak… - c�lzott kicsit sem rejtett szexu�lis v�gy�ra – Nagyon is testhez�ll� feladatom van a sz�modra �des…A h�n szeretett term�szetedben t�lthetsz egy kis id�t, m�ghozz� a nyugati erd�kben. Durv�n ell�kte mag�t�l a l�nyt �gy, hogy az nekit�ntorodott a nyirkos falnak.

         -�gy biz �m… M�r r�gen kiszemeltem magamnak azt a ter�letet… Ha most megszerzem, akkor �n leszek az ura az eg�sz tartom�nynak. – ezt m�r ink�bb mag�nak mondta mintsem a v�ll�t d�rzs�lget� s�r�lt l�nynak.

         -De �n �gy tudom, hogy az a ter�let egy nagyon er�s d�mon tulajdon�ban van…

         -J�l tudod Kisl�ny. �ppen ez�rt hivattalak ide… - fordult Akane fel�.

A l�ny sejtette, hogy �jra el kell cs�b�tani egy szerencs�tlen alakot, �s v�geznie kell vele, mint m�r nem egyszer tette.

        -Minek n�zel engem? Szajh�nak? - A gondolatra �k�lbe szor�totta kez�t �s k�rmei belem�lyedtek puha kis tenyer�be.

        -Elv�gre az vagy… - r�ntotta mag�hoz a gyenge l�nyt �s er�szakosan tapasztotta sz�j�t Akane ajkaihoz.

A l�ny nem tiltakozott. Mozdulatlanul engedte, hogy er�s karok marjanak h�s�ba, t�relmetlen mozdulatokkal szabad�ts�k meg n�h�ny feleslegesnek t�n� ruhadarabt�l. Er�szakos ujjak markol�szt�k tejfeh�r b�r�t �s a telhetetlen, �les fogak v�resre t�pt�k r�zsasz�n ajkait. Azonban a k�vetel�z� cs�kokat nem viszonozta, az �rint�seket nem �rezte mag�n. A sz�nni nem akar� ostrom k�zben szeme csak �vegesen tapadt a barlang bej�rat�hoz vezet� keskeny folyos�ra. “Vajon m�g mindig olyan j� id� lehet odakinn?”

Dolga v�gezt�vel Keitaro r�ntott egyet nadr�gj�n, megv�rta, m�g l�gz�se helyre�ll �s ott folytatta a besz�lget�st, ahogy abbahagyta, r� sem n�zve a csapzott l�nyra. Akane m�r hozz�szokott a hasonl�an heves, durva �s megal�z� sexhez, amit csak a d�mon �lvez. Nem is sejthette, hogy lehet ez m�smilyen is. Megigaz�totta a ruh�j�t �s sz�j�r�l let�r�lte az alvadt v�rt, majd Keitaro mondand�j�t - ami legink�bb egy hatalomr�l sz�l� kort�rsbesz�dhez hasonl�tott – v�gighallgatta, b�r tudta a t�rt�net v�gkimenetel�t. Meg kell �lnie azt az illet�t miut�n a bizalm�ba f�rk�z�tt.

Milyen alantas… M�sokkal v�geztetni a piszkos munk�t… “M�g sosem l�ttam k�zdeni… Vagy t�l gyenge, vagy t�nyleg nem fecs�rli az idej�t holmi j�tt-ment alakokra.”

         -Most pedig indulj! M�r minden el� van k�sz�tve, csak legy�l term�szetes, k�vesd az esem�nyeket.

Mag�hoz vette patikus t�sk�j�t, �s kedvtelen�l b�r de �tnak indult teljes�teni a kegyetlen k�ldet�st. Gy�l�lt m�sok �rz�seivel �s �let�vel j�tszadozni. Ha lehet ilyenkor m�g ink�bb undorodott mag�t�l, mint �ltal�ban.