Llek nlkl 3.
araszuf 2006.06.30. 20:25
Ekzben valahol a nyugati erdkben…
- Nagyuram! Nem vagyunk tl kzel a haland falvakhoz? – clzott a kis szolga azokra a kis teleplsekre, melyeket az t sorn mindig messzirl kikerlnek, ha erre jrnak.
De a minden-lben-kanl Jaken krdse sket flekre tallt s a szrmbe burkolz dmon lass lptekkel tvolodni kezdett kis csapattl. Aggasztottk az egyre gyakoribb vl tmadsok, br sosem ktelkedett abban, hogy kpes megvdeni desapjtl rkl kvr fldeket, valami mgis nagyon nyomasztotta az elmlt napokban. A hatalmas kutya-dmon nem csak termkeny birtokot s gygyt kardot hagyott legidsebb fira, hanem befolysos posztot a tbbi szellem krben. Hatalmat, mely a pagony fldrajzi elhelyezkedsben rejlik. Tkletes helyen fekszik, tle erednek a tiszta viz patakok s nagy a vadllomnya. Szinte nem is kvnhatna tbbet, s mgis… Mindezt kiegszti az a titokzatos energia, amely fldje mlybl ered, kisugrzik sztrad s megtlt mindent lettel s ervel. Ervel, ami a frfinak tbbet jelentett az rtkes hagyatknl. Hatalom ittas merengsben a sznni nem akar nyomasztan rossz s furcsa rzs zavarta meg.
”Valami trtnni fog… Hamarosan…”
Fejt a vlgy bejrata fel fordtotta mlyet szvott a bdtan des levegbl s lemondan konstatlta, hogy itt bizony nemsokra harc lesz. Egy falka szedett-vetett dmon kzeledett ppen feljk.
-Vigyzz Rinre! – s az Aunon pihen kislny fel vetett mg egy pillantst.
“Nagyon elszaporodtak errefel a dmonok mostanban.”
-Igen Nagyuram!
A kis aprd utlt vigyzni az embergyerekre, de gazdja parancsainak engedelmeskednie kell.
“Ebadta klyke… Csak nyg a nyakunkon… nem is rtem, hogy mirt tart mg velnk” Na ez az a krds, amit sosem tenne fel szemtl szemben Sesshoumarunak. Jakennek fogalma sem volt, mirt kell mg elviselnie ezt a… iz… gyereket. Hangos, hes, alszik, nekel… s ami a legrosszabb Sesshoumaru ktdik hozz, br ezt soha nem ismern el… Jaken gyantotta, hogy amita hozzjuk csapdott Rin Sessomaru kiss ellgyult az irnyban s gyermekeknt tekint r. “.. mg hogy a nagyr szeretn ezt a gyereket… HAHAHA” – magban jt mosolygott sajt ostobasgn s messzire szmzte az idegest feltevseket. Ha a Nagyr tudna a fejekben olvasni ezekrt a gondolatokrt mr rg kibelezte volna h szolgjt… Mg hogy gyermekeknt tekintene egy haland porontyra…
De mit volt mit tenni, a kis dmon befejezte az eszmefuttatst s a kzelg veszlyrl mit sem sejtve, tzifa keressre indult. Tudta, hogy ura mr csak st teds utn fog visszatrni.
|